Nagyon sokat civódtam, hogy megírjam-e a következő cikket, de egy mobilos, méghozzá Android fejlesztésnél „betelt a pohár”, rávettem magam hogy digitális pennát fogjak, és összefoglalót írjak az elmúlt két éves mobil fejlesztésről. A cikkben csak a magyar piaccal és az ott zajló eseményekkel foglalkozom.

Nemrég volt a Smartmobil ‘11 konferencia, ahol megmondták (kijelölték) az utat ezen témában. Aztán különböző emberek különböző cikkeket jelenítettek meg. Lásd Pintér Robi cikkét vagy Doransky cikkét és sorolhatnám még tovább. Mindig érdekes téma, amikor a jövőről próbálunk képet alkotni a jelenben, mikor megpróbálunk okosokat mondani a jelenlegi trendekből merítve, hogy az elkövetkező 1-2-5-X évben mi várható.
Lehet az okostelefonok jövőjén, trendek és jóslások alapján elmélkedni, én inkább a tényekre és konkrét tapasztalataimra támaszkodom, beszéljenek inkább azok magukért, s nem szándékozom ígérgetni és az Olvasót hamis illúziókba kergetni. Felhasználóként nagyon jó dolgoknak tartom az okos telefonokat (a gyorsan lemerülő akkumulátor ellenére is), sok mindenre használhatóak, tényleg mint egy kis számítógép a zsebben. Fejlesztőként viszont több problémát is látok.

Alkalmazásfejlesztés

A rengeteg platform (sőt egy adott platformon belüli különbözőség) olyan méretű fejlesztést illetve fejlesztési költséget kíván, amitől a megrendelő hanyatt vágja magát. Még akkor is, ha léteznek alaposztályaid, ha léteznek többször felhasználható kódrészleteid. Egy alkalmazás különböző platfomokra való fejlesztése sokkal komplexebb feladat, mint egy weboldal különböző böngészőkre való optimalizálása – pedig minden fejlesztő tudja, az sem egyszerű feladat.

Nézzünk egy konkrét példát. Kb. három hónapja indultunk egy iPhone alkalmazás kiírásán. Az ajánlat állt specifikációból, designeri munkából, fejlesztésből (Objective-C), szerver oldali fejlesztésből (php), tesztelésből és AppStore adminisztrációból. Az egész nagyjából két hónapos munkából állt volna, melyre ajánlatunk kb. 1.5 millió forint lett.
Csakhogy a megrendelő azt mondta, hogy „mi ebben ilyen drága?”. Leállították az egész projektet és se mi, se senki más nem nyert a pályázaton.
Ajánlom számoljon utána mindenki  - akinek van egy kis pénzügyi ismerete -, hogy a fentebb említett pénz vajon mennyire térült volna meg a cégnek. Akinek nem megy, egy ici-picit segítek:
- 1 fő specifikátor (egyben projektvezető)
- 1 fő designer
- 1 fő iPhone fejlesztő (Objective-c)
- 1 fő szerver oldali fejlesztő (PHP)
- 1 fő tesztelő
- Iroda, fejlesztői infrastruktúra, járulékok, adók, stb.
(természetesen szétbontva és nem 100%-osan a projektre állítva)
 
De jöjjön egy másik példa. Nemrégiben az egyik nagy multi mobil fejlesztőket keresett. Volt ott a nagy fejlesztő cégtől kezdve a KKV-kon, a két összeálló egyetemistán keresztül mindenki (ugye jól emlékszünk még a villanyoszlopokra kirakott „PHP-Pistike” hirdetésekre: „Weboldalt készítünk 10000-ért”). Sorra is kerültünk, tetszett is a referenciánk – de hazafelé vezető úton el is döntöttem magamban, hogy itt nem fogok indulni, mert esélyünk sincs a versenyben:
- Egy nagy tőkével rendelkező cég piacszerzés céljából olyan alacsony árral is versenybe száll, hogy ha esetleg veszteséges a projekt, még akkor is megéri neki elhappolni az üzletet a kicsik elől.
- Ha meg összeáll két egyetemista… Nos, ezt inkább nem kommentezném.
Persze mondhatjuk, hogy az előbbi két példa „specifikusan magyar”, de ugye itt élünk, itt szeretnénk pénzt keresni.

Fejlesztők

Ma a mobil fejlesztéshez – relatíve - „erős” fejlesztő ember kell. Aki ért a rendszer-programozáshoz, ne adj isten ért a C++ fejlesztéshez is. Milyen szaktudásra van szükséged, ha minden platformra akarsz fejleszteni?
- iOS: Objective-C (azt mondom könnyen megtanulható, viszont borzalmas felület, a leak-ekről nem is beszélve)
- Android: Java, C++
- Win Mob 7: .net, C#
Az utóbbi kettő eszköz fejlesztői tudása nem akármilyen szaktudású embert kíván - egy C++ vagy C#-os fejlesztő ára jóval magasabb, mint mondjuk egy PHP fejlesztőé. Vagy minden platformra szerzel egy-egy embert, vagy egy-két fejlesztőt tanítasz be a felsorolt fejlesztői eszközök használatára. Bárhogy is csináljuk, ne legyen illúziónk arról, hogy ezt olcsón megússzuk.

Továbbá a jelenlegi árháború közepette adható fizetésekkel ilyen embereket megtartani nem nagyon lehet (hacsak nem a Ustream tulajdonosa vagy).

Hardver

Eddig még az Apple valahogy tudta tartani az iOS homogenitását, de ez a Google esetében az Androidra már nem mondható el. Az Android a sokszínűségével egy borzalom! Az hogy az egyik eszközön fut a programod egyik része a másikon pedig nem, majd esetleg vica-versa… – nos ezekre nem lehet szavakat találni. Vagyis lehet, de azt inkább nem írom le, mert nem tűr képernyőpixelt.
Amíg nem találnak ki valamilyen „közös nyelvet”, ami minden mobilra netán jó lesz, vagy legalább az alapokhoz, addig felejtős az összes olyan megkeresés, amikor egy adott alkalmazást az összes platformra el kell készíteni: iPhone-ra, Androidra és Win Mob 7-es készülékekre.

Mobilra optimalizált weboldalak, hirdetések

Talán ez lehet a kiút az alkalmazások útvesztőjéből. A HTML 5 adhat olyan eleganciát, amivel ne adj isten a megrendelőt is levehetjük a lábáról. De ha csak a normál web-es optimalizációt (nem HTML5-el készült mobilos képernyőméretre optimalizált weboldal) nézzük, avval is „könnyebb” sikereket érhetünk el – természetesen elveszítve az alkalmazás nyújtotta lehetőségeket.

Tegyük fel, hogy valamilyen csoda folytán sikerül a megrendelő igényét az összes platformon kielégíteni, és webes tartalma fantasztikus gyönyörűséggel megjelenik az összes mobilon. Van meg egy apróság, amit nem szabad elfelejteni: látogatottság. A megrendelőnek manapság nem érdeke (és véleményem szerint a jövőben sem lesz érdeke) a látogatókat elvinni a weboldaláról egy mobil oldalra. Tény: a mobil oldalon egy, maximum két hirdetést lehet elhelyezni. (Megjegyzem nagyon szép és nagyon látványos volt a konferencián bemutatott „lefolyó vér”-es film reklám, de ennyi. A kedves olvasó klikkelt már mobil hirdetésre?)
Szóval ne legyen kétségünk afelől, hogy a kiadó nem fogja tudni kipörgetni hirdetéseit - főleg a CT (Click Through - átkattintás) alapúakat, mert kevés AV-je (Ad View - hirdetés megjelenése) lesz. Amikor egy normál web oldalon sokkal több felület adható el jóval nagyobb klikkelésekkel, nem fogja magát rávenni, hogy a tetemes fejlesztési költségek mellett belevágjon egy-egy alkalmazás elkészítésébe vagy mobilra optimalizálja az összes web oldalát a bizonytalan hirdetési bevételek kedvéért.
 
És mi történik, mikor egy ingyenes alkalmazásban hirtelen megjelennek a reklámok? Érdemes böngészni az AppStore-ban a kommentek között, magukért beszélnek. A magyar felhasználó törölni fogja az ingyenes alkalmazást, mert zavarja a megjelenő, felbukkanó, arcába villanó reklám blokk. Sőt meg merem kockáztatni a lefolyó vér látványa is idővel idegesíteni fogja.

Tabletek

Érdekes módon a tabletes digitális sajtó (az ipad egyedi digitális újság alkalmazásokra gondolok és nem pedig a beszkennelt digitális újságokra) sem éri el azt az átütő sikert, mint amit elvártak vagy elvárnak tőle. Az összes megjelent digitális tartalom (iPad) első egy-két példányszáma után jóval visszaesett a letöltések száma, de erről már írt egy jó cikket HH a webisztánon.
Ma a kiadókat Magyarországon igazából semmi nem ösztönzi a fentebb említett digitális sajtótermékek kiadására, mivel ezek nem számítanak bele a MATESZ auditba. Ez megint csak hátrány a kiadóknak, hiszen a digitális kiadvány a nyomtatott sajtó világából vihet el olvasókat, azaz az auditált példányszám csökken, amivel pedig idővel a kiadó elveszti a print hirdető kegyeit. És ezt semelyik print kiadó sem akarja.

Konklúzió

Mi a két év tanulsága? Van referenciánk, tudunk fejleszteni iPhone-ra, Win Mob 7-re és tudunk fejleszteni Androidra. Az iPhone és Win Mob 7-es fejlesztéseket megtartjuk, az Android-ot töröljük - nem akarunk vele foglalkozni - legalábbis egyelőre nem. Az ok egyszerű: az hogy egy adott program modul vagy program rész minden telefonon normálisan működjön, az adott fejlesztés időtartamához egy másfélszeres szorzót ad.
Ma Magyarországon nem nagyon látok olyan megrendelői célközönséget (értsd céget), akik nagyobb pénzt invesztálnának az okostelefonos és táblagépek fejlesztésébe, bármilyen téren: legyen az alkalmazás fejlesztés, hírdetés megjelenítés vagy egyéb "trendinek" számító megoldás. Igazából a saját ötletek megvalósításából (legyen az játék vagy valamilyen alkalmazás) lehet hozadéka a fejlesztőnek - persze tegyük gyorsan hozzá, ez is ingoványos terep.
Szumma-szummárum, jelen pillanatban jóval nagyobbnak látom a "mobil-trend" lufit, mint amekkorának kellene lennie valójában. Természetesen nincs szándékomban azt kipukkasztani, hanem csak lejjebb ereszteni: helyére kellene tudnunk tenni, bepozicionálni az okostelefonokat, és nem túlmisztifikálni az egész trendiséget.
 
A cikk szerzője Farkas Attila egy mobil fejlesztő cég ügyvezető igazgatója.